Szabó Csaba

Környezettan I.évf.

Környezeti nevelés tantárgy

Környezeti nevelés

Környezeti nevelés a városokban

2007.12.07.                    

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés………………………………………………………2

2. A környezeti nevelés…………………………………………..3

2.1 A környezeti nevelés fogalma………………………….3

2.2 A környezeti nevelés története…………........................4

2.3 A környezeti nevelés helyzete ........................................5

2.4 A környezeti nevelés feladatai………………………….6

3. Környezeti nevelés a városban………………………………...7

3.1 A városi környezeti nevelés jellemzői………………….8

3.2 Mitől lesz „városi” a környezeti nevelés………………..9

3.3 A városi környezeti nevelés célja……………………….10

3.4 Irodalomjegyzék………………………………………...11

1

1. Bevezetés

Magyarország, számos országhoz hasonlóan , környezetpolitikájá-

ban prioritásként kezeli a környezeti oktatást, nevelés fejlesztést. Kör-

nyezetünk állapotának alakulása egyértelműen figyelmeztet arra, hogy a

világgazdaság és a technika jelenlegi fejlődése nem az általános jólét ki-

bontakozásának irányába mutat. Nem véletlen, hogy a fenntartható fejlő-

dés elvét követő környezeti, környezetorientált oktatás-nevelés a társadal-

mi cselekvések rangsorában első helyet kapott.

A környezeti oktatás és nevelés a környezeti értékek felismerését és a környezetre vonatkozó fogalmak tisztázását szolgáló folyamat.Olyan ké-

pességek kialakításának elősegítése, melyek szükségesek az emberek kul-

túrájuk és környezetük közötti kölcsönkapcsolatok megértéséhez.

A környezeti nevelés az emberi élet egészére kiterjedő, az oktatás, a neve-

lés, a felvilágosítás, magatartásformálás és mozgósítás sokféle eszközét

alkalmazó, célirányos és tudatos tevékenyég a környezeti célok és ezzel az emberi élet szolgálaában.

A tanulók számára jó lehetőség a természettel való érintkezésre, ha termé-

szetes környezetben tanulhatnak, kirándulhatnak. Azonban a városi diá-

kok gyakran nem jutnak el a város határain kívül eső természetbe. Sok nevelési program azonban felhívja a figyelmet miszerint a városok nem- 

csak betonból és üvegből állnak, hanem sajátos környezeti adottságokkal rendelkeznek. A városi környezeti nevelés a helyi sajátosságokból épít-

kezik, a közvetlen környezet megismerésére és megóvására késztet.

A városi környezeti nevelés célja a városi környezet ökológiai sajátos-

ságainak és összefüggéseinek felismertetése.(Kathleen-Havas, 2007)

2

2. A környezeti nevelés

2.1 A környezeti nevelés fogalma

„Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek

során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasz-talataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érde-

keit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés:

-megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot ala-

 poz és erősit meg az élő és élettlen környezettel

-kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktiv megisme-

 résére

-felkelti az igényt , képessé tesz :

ˇ        a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására;

ˇ        összefüggő rendszerben történő értelmezésére, a rendszer-

ben  felismerhető kapcsolatok megértésére;

ˇ        a problémák megkeresésére , okainak megértésére;

ˇ        kritikai és kreativ gondolkodás kialakitására, és ezáltal a le-

ˇ        hetséges megoldások keresésére;

ˇ        az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére,

vállalására környezeti kérdésekben;

ˇ        a környezet érdekeit  figyelembe vevő cselekvésre”

(KÖNKomP, 2004)

„A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogal-

mak meghatározásánk folyamata, amelyek segitenek az ember és kul-

túrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcso-

3

latának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzá-

állás kifejlesztésében. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környe- zet minőségét érintő döntéshozatalra személyiségformálásra és egy

széles értelembe vett viselkedésmód kialakítására.”

(IUNC, 1970)

2.2 A környezeti nevelés története

A környezet és a természet iránti felelősség  kialakítása mindig je-

len volt az emberiség történetében, de az őt körülvevő természet közötti kapcsolat hangsúlyossága, személése változot az egyes történelmi korok-ban. Például már az ókor nagy filozófusai az erkölcsi nevelés mellett köz-

ponti fontosságunak tartották a természetröl a természetben való tanulás kérdését.A francia felvilágosodás korának kiemelkedő alakjai Rousseau

és Diderot is fontos szerepet játszott a környezeti nevelés megalapozásá-

ban, munkájuk során előtérbe helyezték  a természettudományos nevelés

jelentőségét. (Horváth és Pornói,1997)

A mai értelemben vett környezeti nevelés gondolata néhány évtizeddel ez-

előtt a fejlett nyugati társadalmakban született meg először.

Az iskolai tantervekben a természetismereti, a természetvédelmi oktatás és a szabadban történő oktatás az 1900-as években kezdett feltünni. Az ál-

talános iskolások számára a környezetismeret és a természetismeret volt az első hivatalos tanegység. A diákoknak már nem csak a könyveket,  ha-

nem a természetet is tanulmányozniuk kellett. A század közepétől fellen- dült a szabadban történő oktatás bevezetése az iskolákban.

Az 1980-as években számos országban megindult a környezetvéde-

lem szabályozását célzó sokoldalú és intézményes tervezés, illetve konk-

rét környezetvédelmi tevékenység. Sorra jelentek meg a környezeti neve-

4

léssel foglalkozó kiadványok, rendszeressé váltak a továbképzések és a szakmai gyakorlatok, melyek fókuszában az emberközpontú környezetvé-

delmi kérdések álltak.

2.3 A környezeti nevelés helyzete

Annak ellenére, hogy a környezeti nevelés fontosabb irányelveit,

céljait már az 1970-es és 80-as években idolgozták, Magyarországon csu-      

pán az 1990-es évek derekán születtek meg azok a jogi szabályok, határo-

zatok, melyek a környezeti nevelésnek törvényes keretet biztositanak.

A Nenzeti alaptanterv  bevezetésével megteremtődtek az intézményes környezeti nevelés törvényi garanciái.

A Nemzeti alaptanterven kívül a környezeti nevelést meghatározó fonto-

sabb dokumentumok tartalmazzák a környezeti nevelésre vonatkozó feje-

zeteket, meghatározva a környezeti nevelés célját, eszközeit, értéktartal-

mát, elsődleges szempontjait.                                                                                          Ezek a dokumentumok:

Óvodai Nevelés Országos Alapprogram

Nemzeti Környezetvédelmi Program

Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia

Nemzeti Környezet-egészségügyi Akció Program

Az intézményes környezeti nevelés megvalósulhat iskolai keretek

         között , úgymint óvodai, általános- és középiskolai képzés, felsőoktatás.

Megjelenhet  önálló, összegző tantárgyként, vagy beépíthető valamennyi

tananyagba. Oktatható például a biológia, kémia, földrajz, természetisme-

ret, rajz, fizika, irodalom tantárgyakon belül, de színter lehet a könyvtár is.

     Az iskolarendszeren kívüli a környezeti nevelés, ökologiai ismeret-

terjesztés , a környezeti problémák tudatosítása és általában a társadalmi

5

tudatfeltárás , előadások, rendezvények  formájában, a könyvkiadás, a sajtó, tömegkomunikáció, film, reklám, propaganda eszközök  mozgósító  hatású akciók szervezésével történik.                                                  

  Az iskolarendszerü képzésben a környezeti oktatás eddig jó ered-

ményeket hozott. A magyar iskolai környezetoktatás színvonala nemzet-

közi szinten is megállja a helyét.

2.4 A környezeti nevelés feladatai

A környezeti nevelés értelmezésében a világon mindenhol a foko-

zatos gazdagodás, a jelentés kibővülése figyelhetetö meg az elmúlt két- három évtizedben. A környezeti nevelés kezdetben  természetvédelmet jelent, majd megjelenik  a környezetvédelem az ember környezetet károsí-

tó tevékenysége biológiai, kémiai, fizikai hatásrendszerének vizsgálatát központba állítva, míg napjainkra eljutottunk a környezeti nevelés széles

értelmezéséig, amely a legfontosabb társadalmi folyamatokat , az ember ökológiai felelősségét, a komplex ökológiai és társadalmi rendszerek mű-

ködésének vizsgálatát tekinti. A környezeti nevelés tehát fokozatosan kimozdul a merev tudományközpontuságból, fokozatosan interdiszcipli-

nárissá, vagy még inkább multidiszciplinárissá vált, a holisztikus megközelitések dominanciája valósult meg.

A modern környezeti nevelés egyáltalán nem tagadja meg atermészetvéd-

elmet , vagy  a környezetvédelem tudományos megközelitéseit. Ezek ma is nagyon fontos részei  a környezettudatos magatartás kialakításának kö-

vetelményébe.

„A környezeti nevelés célja többrétegű, nem csupán a környezetvé-

delmi ismeretek átadása. A  személyiség egészére igyekszik hatással len-

6

ni, igy a tudatra ismeretekkel, az érzelmekre élményekkel, és az akaratra

célratörő tevékenységekkel.”

A nevelés általános feladata, hogy a felgyülemlett ismereteket, tapasz-

talatokat és a létrejött értékek tiszteletét átadja a jövőt képviselő nemze-

déknek. A ma környezeti nevelése a holnap környezeti kihívásaira készít fel. Lényeges eleme a jövő megtervezéséhez és megéléséhez szükséges 

egyéni és közösségi képességek  és készségek megalapozása, illetve kia-

lakítása.

A környezeti nevelést inkább folyamatnak kell tekintenünk, és nem

csupán valamilyen tudásnak, amit el kell sajátítani. Nem csupán az ismer-eteket és a jártasságokat kell gyarapítani, hanem a kőrnyezeti tudatosságot

 az értékítéletet, a felelősségtudatot, a viselkedési formákat és az érzék-enységet is fejleszteni kell.

A környezeti nevelés főbb irányelveit a fenntarthatóság pedagógiája

számos tényezővel bővíti ki, illetve teszi hangulatosabbá. Az időhöz való

viszonyulásában a figyelmet a jelen cselekedeteire , valamint azok várható

jövőbeli következményeire forditja.Kerete a társadalomismeretre irányul

 a gazdaság , a politika , és a környezet konfliktusainak társaalmi kezelé-

sén keresztül. A felelős polgárrá való nevelésben olyan készségek és atti-

tűdök fejlesztése a cél, amelyek a civi társadalomban való aktív részvételt

segítik.(Juhász és Radócz, 2000)

3. A  környezeti nevelés a városban

A környezeti nevelés iskolán belül, a tananyagba beépülve és isko-

lán kívüli különböző tevékenységek formályában van jelen. Egy felmérés

7

szerint az iskolák ( általános és középiskolák ) tanórán kívüli tevékenysé-gei a környezeti nevelés céljaira a következőképpen rangsorolhatók:

1.     Kirándulás                      84%

2.     Szakkörök                      56%

3.     Akciók                            52%

4.     Táborok                          50%

5.     Erdei iskola                     43%

6.     Terepgyakorlat               26%

7.     Egyéb                              26%

8.     Projektek                         20%

9.     Környezetvédelem          20%

A környezeti nevelés rendszerint elsősorban a természet megismer-

ésére, védelmére irányul. Hagyományosan a természet, az élő táj jelenti a

közvlemény számára a környezet szó tartalmát. A környezeti nevelés fog-

almának az ezredfordulón  azonban ki kellett terjednie a természeti és az

épített környezethez fűződő kapcsolatokra, magatartásformákra is.

3.1A városi környezeti nevelés

Ha visszatekintünk a környezeti nevelés múltját adó természetismereti és

természetvédelmi kérdésekre, látjuk hogy ahol ember és környezete hat-nak egymásra, egészen az őserdőktől a közigazgatási hivatalig ott a kör-

nyezeti nevelésnek van mit tennie.A városi környezetben kiemelkedően

váltzatos az emberi tényező; jelentős az éptészet, a történelem és a kultú-ra, illetve rengeteg lehetőség nyílik olyan környezeti kérdések feltárására,

8

mint például a zaj, a levegő- és vízszennyezés.

Magyarország lakosságának közel a 70%-a városlakó. Földünk       

hatmilliárdnyi lakosságának a fele nagyvárosoban és ezek vonzáskörzeté-ben él. A nagyvárosi infrastruktúrák –toronyházak, üzletközpontok, elker-

ülő és gyorsforgalmi utak- gyorsan átrendezik a kisvárosi szerkezetet és

szokásokat. A nagyvárosi iskolák és a városokat körbevevő aggomerációs

települések oktatógárdája nap mint nap szembesül a városi életmód meg-

annyi probémájával. Mivel a városkép, a lakosság és a gazdálkodás is vál-

tozatos, a környezeti nevelők lehetőségei szinte végtelenek a városokat

fenntartó folyamatok és törvényszerűségek tekintetében.